Nemes-Épszolg Kft.
"A lehetetlen nem tény, hanem vélemény"
Generál kivitelezés
Ház? Nyaraló? Épület? Csarnok? Építmény? Térbulkolat? Javítás?
Tanácsadás
Generálkivitelezőként elkötelezettek vagyunk szakmánk színvonalának képviseletében. Kérjen ingyenes tanácsadást Szakértőinktől!
3D látványtervezés
Tervezne de nem látja hogyan nézne ki álmai otthona? Kérjen ingyenes látványtervet Szakértőinktől!
Kivitelezés A-tól Z-ig
Unja a sok alvállalkozót? Nem tudja felügyelni őket? Bízza profikra Projektjeit! Részletekért keresse Szakértőinket!
Igényeld terveid mellé az ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK valamelyikét!
Szerződött Pénzügyi Partnerek révén a támogatások lebonyolítását teljes mértékben elvállaljuk! Igényléstől egészen a kivitelezésig! Álmodja meg, vegye fel velünk a kapcsolatot és élvezze terveinek gyümölcsét!
Város? vagy Falu? MINDEGY! Januártól igénybe vehető a 3 MILLIÓS támogatás! Igényelje nálunk, sorbaállás nélkül! Legyen az elsők között!
Portfólió
Referenciáink, munka közi pillanatok:
Hódmezővásárhelyi Református Újtemplom
Felújítási szakmunkák
A hódmezővásárhelyi református egyházközség történetét több szerző is összefoglalta a 18-20. században. Szőnyi Benjámin (1717-1794) esperes lelkész kb. 1790-ig írta meg az egyházközség történetét.1 Az Újtemplom építésének történetével először Polgár Mihály (1782-1854) lelkész foglalkozott. 1819-ben írt tanulmányát Presztóczki Zoltán adta közre 2018-ban, a Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyvében. Szeremlei Sámuel (1837-1924) 1871-ben foglalta el lelkészi hivatalát Hódmezővásárhelyen. Amellett, hogy az Újtemplom 1897. évi felújításában aktívan részt vett, megírta a város, továbbá az egyházközség történetét, valamint a hódmezővásárhelyi református templomok építésének történetét is.
A templomot tervező Fischer család történetét Péterné Fehér Mária írta meg 2013-ban megjelent kötetében.5 A 19. században a templom átalakításának tervezője Sándy Gyula volt, akinek munkásságáról és hódmezővásárhelyi tevékenységéről önéletrajzában számol be.6 Az alföldi protestáns templomépítés építészettörténeti jelentő-ségéről Bibó István tanulmányai adnak képet. A református templomoktérhasználatáról Nagy Károly Zsolt írt tanulmányt.
Az orgonáról és az orgonaépítő mester munkáiról Szigeti Kilián művében talál-hatók pontos adatok.9Megemlítendő még a mester leszármazottja, Kövecs Imre online írása, melyben inkább a későbbi családtörténeti adatok jelentenek újdonságot. A Magyarország műemléki topográfiája c. sorozatban sajnos nem készült el Csongrád megye műemléki topográfiája. A hiányt pótló kötet 2000-ben jelent meg, melyben szerepel az Újtemplom épülete is.